I. Mi történt, mik a tények?
Október 5-én hajnalban több tucat biztonsági őrrel a Tettye Forrásház Zrt. vezérigazgatója, egy budapesti ügyvéd segítségével, erővel behatolt a Pécsi Vízmű Zrt. által tulajdonolt Nyugati ipari út 8. szám alatti épületbe, semmibe véve a hazai érvényben lévő jogszabályokat és tulajdoni állapotokat.
A városháza által kijelölt társaság a Pécsi Vízmű Zrt. tulajdonában álló gépjárműveket, gépeket, szerszámokat, nyomtatókat, faxokat, internetes hálózatot, ügyfélszolgálati szoftvert, fogyasztói adatbázisokat stb., egyéb eszközöket is a birtokában tartja, s jogtalanul használja, ráadásul a Pécsi Vízmű Zrt. költségén.
Ehhez képest mit mondtak, hogyan magyarázták?
„A polgármester törvényesnek nevezte az önkormányzat fellépését.” Magyar Nemzet, 2009. október 6.
„Azt Winkler Tamás nem vitatja, hogy a Tettye Zrt. jelenleg jogtalanul használja a Pécsi Vízmű székházát és az épület infrastruktúráját.” Népszabadság, 2009. október 7.
Ami TÉNY: a teljes eljárás törvénytelen és a legminimálisabb jogi normáknak sem felel meg.
Sajnos a Tettye Forrásház képviselői azt gondolják, hogy a sajtóban tett valótlan állításaikat mindenki gondolkodás nélkül elhiszi, és lejárató, demagóg nyilatkozataikkal a nyilvánosság előtt sikeresen tudják azt a hamis látszatot kelteni, mintha részükről minden a lakosok, illetőleg az Önkormányzat érdekében történne.
II. Magas a vízdíj?
A vízdíjakat Pécs MJ Város Önkormányzata állapítja meg, s rendeletében rögzíti.
A víz- és csatornadíjakból képződő bevételek nyújtanak fedezetet a szolgáltatáshoz szükséges beruházásokra. A víz- és szennyvízszolgáltatás jelentős beruházást tesz szükségessé ahhoz, hogy a pécsi embereknek hatékony szolgáltatást és biztonságos vízellátást lehessen nyújtani. Az elmúlt 14 évben az Önkormányzat felügyelete alatt álló Pécsi Vízmű több mint 6 milliárd forintot fektetett be a víz- és szennyvízhálózat fejlesztésébe és átalakításába.
A vízdíj megállapítása nem csak politikai, hanem elsősorban szakmai, üzemeltetői kérdés. A vízdíj a működtetésre, a szolgáltatáshoz elengedhetetlenül szükséges eszközök beszerzésére, a rekonstrukciókra, a hibaelhárítás személyi és anyagi jellegű költségeire, a bérekre szolgál. A vízdíj mértéke függ a domborzati viszonyoktól, vízbázis adottságoktól, a közművek állapotától, elavultságától, a felújítások mértékétől és sok más tényezőtől.
III. Menedzsment díjtételek
„A város éves szinten 120 millió forintot spórol meg, mivel ennyit kellett kifizetni a Pécsi Vízmű francia tulajdonosainak úgynevezett menedzsmentdíjként. Ez a pénz most a városnál marad, a pécsieknek tehát nem kell többletkiadásokat vállalniuk, mint eddig.” pecsinapilap.hu, 2009. október 13.
A TÉNY ezzel szemben az, hogy a pécsi önkormányzat – a város egyetlen osztalékot fizetni képes cégéből a Pécsi Vízmű Zrt.-től – az éves osztalékon felül a Pécs Holding Zrt.-vel együtt évi 80 millió forintot vett fel, amely az egész éves árbevétel 1,5 százaléka.
Ezen felül a pécsiek részesültek még:
– A városi vagyonkezelő számára fizetett víziközmű-bérleti díjban, amely az elmúlt években jócskán az infláció felett emelkedett minden évben. Ennek összege meghaladta a 6 milliárd forintot.
– Városi kulturális és sportcélú szponzorációban, amely sok helyi társadalmi és sportszervezetnek a stabil működéséhez járult hozzá.
IV. A terjeszkedés: kell vagy nem kell?
„félrevezették a várost, amikor annak hozzájárulása nélkül létrehozták az Aquainvest Kft.-t.” vg.hu, 2009. október 16.
Szabó Iván hozzátette: „a korábbi szolgáltató Pécsi Vízmű Zrt. vezetői egy általuk létrehozott társaságon keresztül alapítottak leányvállalatokat.” Hírszerző, 2009. október 20.
TÉNY: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 490/2002.(10.03.) sz. határozatában a Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Pécsi Vízmű Rt. megalapítsa – az előterjesztéshez mellékelt alapító okiratban foglaltak szerint – egyszemélyes tulajdonú korlátolt felelősségű társaságát.
A városi közgyűlés jegyzőkönyvei nyilvánosak, a Közigazgatási Hivatalban hozzáférhetőek, valamint az önkormányzatnak is megvannak.
„Az alpolgármester szerint a cég (Pécsi Vízmű Zrt.) a saját terjeszkedését helyezte előtérbe, tizenhét leányvállalatban szerzett tulajdonrészt” Magyar Hírlap, 2009. október 24.
A TÉNY: a terjeszkedési stratégia kifejezetten az önkormányzat kérésére, a pécsi fogyasztáscsökkenés ellentételezésére indult el, s az önkormányzat által is jóváhagyott stratégia része volt – először 2000-ben, majd a módosítást követően 2004-ben is. A héttagú igazgatóságban konszenzusos döntések születtek erről, és az önkormányzat által delegált négy fő jóváhagyása nélkül amúgy sem történhetett volna semmi.
Az Igazgatóság folyamatos tájékoztatást kapott a terjeszkedésről, a havi ülések mindegyikén a pénzügyi helyzetről is, melyben a mindenkori adósságállomány is szerepelt, ezeknek a havi pénzügyi előterjesztéseknek felelőse Gelb Zoltán volt. A Tettye Forrásház Zrt. gazdasági igazgatóját szintén Gelb Zoltánnak hívják.
Ezt a Pécsi Vízmű Zrt. közgyűlési jegyzőkönyvei, melyek nyilvánosak, a Cégbíróságon hozzáférhetőek és az Igazgatósági ülésekről készült jegyzőkönyvek bizonyítják, ezek az önkormányzatnak is megvannak.
Szabó Iván, ügyvéd: „Sajnos egy esetben sem volt jó ötlet a terjeszkedés, hiszen minden leányvállalat, amit ily módon alapítottak, illetve vásároltak, az mind veszteséges volt. Hír TV Célpont, 2009. november 6.
A TÉNY ezzel szemben az, hogy a leányvállalatok az elmúlt két évben 2007-ben: 36 millió, 2008-ban, a válság évében is: 13,6 millió adózott eredménnyel növelték a Pécsi Vízmű Zrt. eredményességét – gazdagítva ezzel a várost és a pécsieket, mivel a pécsi Önkormányzat az eredményesség után osztalékot vett fel.
Az Éves Beszámolók nyilvánosak, a Cégbíróságon bárki számára hozzáférhetőek.
Páva Zsolt, polgármester: „Az elmúlt három évben a pécsi önkormányzat nem kapott semmilyen osztalékot, egy fillért sem kaptunk ebből a vállalkozásból.” Hír Tv, Célpont, 2009. november 6.
A TÉNY: az osztalékot az önkormányzat taktikai okokból nem akarta kivenni, ez jelenleg is a Pécsi Vízmű Zrt.-ben rendelkezésre áll.
A szándékosan fel nem vett osztalékon felül pedig a pécsi önkormányzat évente több tízmillió forintot kapott ebből a vállalkozásból.
V. A Pécsi Vízmű elmaradt közgyűlése, mint tárgyalási lehetőség
Páva Zsolt polgármester úr kifejezett kérésére ült volna össze a Pécsi Vízmű Zrt. Közgyűlése október 27-én. Érthetetlen és megdöbbentő módon Pécs város polgármestere a Közgyűlés előre meghirdetett időpontjában sajtótájékoztatót tartott.
A Pécsi Vízmű Zrt. Nyugati ipari út 8. alatti székházába 2009. október 27-én 13 órára szólt az a közgyűlési meghívó, amit még szeptemberben határozott meg a Közgyűlés kifejezetten Páva Zsolt kérésére.
Ehhez képest, ő sajtótájékoztatót tartott egy másik helyszínen, ahelyett, hogy tulajdonosi kötelezettségének tett volna eleget. A Suez, mint tulajdonostárs delegáltjait nem engedték be a Közgyűlés helyszínének otthont adó, a Pécsi Vízmű Zrt. tulajdonában álló épületbe, ezzel részvényesi jogainak gyakorlásában akadályozták.
Mivel Páva Zsolt sem jelent meg a Pécsi Vízmű Közgyűlésén, és más sem képviselte Pécs városát, így a Közgyűlés ellehetetlenült. Úgy látjuk, Pécs polgármesterének fontosabb volt egy sajtótájékoztatón rágalmakat megfogalmazni, mint tulajdonosként megjelenni és képviselni az önkormányzatot, a pécsieket, és tárgyalni egy hivatalos fórumon.
VI. Hűtlen kezelés
Páva Zsolt azt mondta: „a többségi városi tulajdonban lévő Pécsi Vízmű Zrt. esetében a várost megilleti, illetve megillette volna az a jog, hogy a vízmű gazdálkodását teljes körűen megismerje – erre viszont nem kaptak lehetőséget.” Magyar Nemzet, 2009. október 21.
TÉNY: ezzel szemben a valóság az, hogy a Pécsi Vízmű Közgyűlése döntést csak Pécs Város szavazatával hozott és csak azzal tud hozni, hiszen a város 50,05 %-ban tulajdonos. A Pécsi Vízmű vezető szervében nem a SUEZ, hanem Pécs Város által delegált képviselők vannak többségben. A Közgyűlésben csak 2/3-os döntéseket lehet hozni. A hat tagú Felügyelő Bizottságban mindössze két SUEZ által delegált tag van. Így az, hogy a Pécsi Vízmű Zrt. bármit is elhallgatott volna az önkormányzat előtt, nem felel meg a valóságnak. A leányvállalatok működésével és a hitelek felvételével kapcsolatos előterjesztéseket, tájékoztatókat és más anyagokat, ahogy minden mást is, minden esetben a Pécsi Vízmű Zrt. irányítótestületei (Igazgatóság, Közgyűlés) tárgyalták és jóváhagyták, közöttük az Önkormányzat által delegált tagok, képviselők is.
A Pécsi Vízmű Közgyűlésének a hitelfelvételekről szóló határozatai:
– 15/2001 (V.08),
– 10/2002 (V.07),
– 12/2004 (IV.28),
– 5/2006 (I.27)
A Pécsi vízmű Zrt. közgyűlési jegyzőkönyvei nyilvánosak, a Cégbíróságon mindenki, még a budapesti ügyvédek számára is hozzáférhetőek, s az Önkormányzatnak is megvannak.
VII. A könyvvizsgáló nem tudott a „szabálytalanságokról”
„A cégvezetés több adatot is eltitkolt – közölte, hozzáfűzve: a Vízmű 900 milliós forintos váltótartozást halmozott fel 2006-ban, amelynek a mérlegekben szerepelnie kellett volna, ám a kimutatásokban ennek nem volt nyoma.” pecsiujsag.hu, 2009.október 20.
„…a tartozás nem szerepelt a vízmű mérlegében.” Népszabadság, 2009. október 21.
A Könyvvizsgáló, Független Könyvvizsgálói Jelentésében minden évben aláírásával és pecsétjével hitelesítve (2006-ban és azt követően is minden évben) írásban nyilatkozott arról, hogy a könyvvizsgálat során a Pécsi Vízmű Zrt. éves beszámolóit „annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását” megvizsgálva „elegendő és megfelelő bizonyosságot” szerzett arról, hogy az éves beszámolókat „a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el.” Véleménye szerint a Pécsi Vízmű Zrt. „vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet” kapott az általa vizsgált minden évben. Ezt a Pécsi Vízmű Zrt. 2009. decemberi Közgyűlésén is megerősítette.
A könyvvizsgálói jelentés az Éves beszámoló részeként szintén nyilvános, a Cégbíróságon hozzáférhető, valamint az évente készített és kiadványként terjesztett Üzleti Jelentésben is megtekinthető.
VIII. A pécsiek érdeke…
„A polgármester kifejtette, hogy a városvezetés minden, a vízszolgáltató céggel kapcsolatos lépése jogszerű volt, és a pécsiek érdekében történt, azzal a pécsiek nyernek.
Már középtávon is megéri, hogy az önkormányzat így döntött.” pecsinapilap.hu 2009. október 13.
A TÉNY pedig az, hogy ha az önkormányzat által megbízott társaság jogellenes eljárása mellett kitart és valóban kártérítési perre kerül sor, sokkal többe fog kerülni az Önkormányzatnak, mintha a szerződéseknek megfelelően a SUEZ, mint tulajdonostárs a profit kb. egynegyedét, ahogy eddig is, megkapta volna.
IX. Nem használják?
„a pécsi önkormányzat ügyvédje jelezte, hogy a Tettye nem használta és nem is használja a korábbi vízszolgáltató rendszerirányító szoftverét, azt várja, hogy elvigyék azt a vízmű épületéből” Népszava, 2009. november 7.
A TÉNY ehhez képest az, hogy a bíróság elé tárt bizonyítékokkal rendelkezünk arról, hogy Winkler Tamás vezérigazgató október 14-én kifejezetten utasította a dolgozókat arra, hogy használják az adatbázisokat és szoftvereket! Az eszközök jogellenes használatát mi sem bizonyítja jobban, mint azok a már kiadott dokumentumok, amikben csak a logó és a verziószám más, minden más, legalább is kísértetiesen hasonlít a Pécsi Vízmű által kidolgozott formanyomtatványok kinézetére. Ezt aligha lehetett volna megtenni a Pécsi Vízmű számítógépeinek és szoftvereinek, ISO folyamatainak használata nélkül.
Sem a Pécsi Vízmű kizárt vezetőit, sem a Suez képviselőit a központi épületbe nem engedik be, így elvinni sem tudnák az eszközöket.
A Tettye Forrásház Zrt. vezérigazgatója még a bíróságot is megtévesztette, amikor a bíróságnak tett nyilatkozatában kijelentette, hogy „nem használják” a Pécsi Vízmű „hálózatát és számítógépeit, ezt munkavállalóinak is megtiltotta.” A Tettye Forrásház Zrt. hangsúlyozta, hogy a víziközműnek nem minősülő, a Pécsi Vízmű Zrt. tulajdonában álló tárgyi eszközöket bármikor kiszolgáltatja a Pécsi Vízműnek. Winkler ugyanitt állította, hogy sem a Pécsi Vízmű Zrt. tulajdonát képező, sem a lízingelt gépjárműveket „nem használja, azokkal nem rendelkezik.” Fővárosi Bíróság 15.G.41.694/2009/8. számú végzés, 5. oldal.
Ehhez képest a tény az, hogy a Tettye Forrásház Zrt. az eszközöket nem szolgáltatta ki, a gépjárműveket pedig használja. Erről fényképes és mozgóképes bizonyítékokat tártunk a bíróság elé.
X. Ki menti meg a Pécsi Vízművet?
„a PV Zrt. és az önkormányzati vagyon megmentése volt a célja annak a döntésnek, melynek eredményeként megvásárolták a CIB Bank követeléseit. Pécs önkormányzatának a lehető leggyorsabban intézkednie kellett annak érdekében, hogy a már fenyegető további visszaéléseket megakadályozza. A bankot megillető biztosítékok megszerzésével most már garantálható, hogy az önkormányzati vagyont ne herdálhassák tovább.” A Tettye Forrásház sajtóközleménye 2009.október.20.
Szabó Iván, a város ügyvédje a probléma nagyságát érzékeltetve közölte: „ha az önkormányzat nem vette volna gyorsan birtokba a vízmű épületét, Pécs vízközmű-vagyonát ma valószínűleg felszámoló árverezné. gondola.hu, 2009. október 20.
Páva Zsolt: „A vízszolgáltatást saját kézbe kellett vennünk a visszaélések és pénzügyi manőverek miatt, mert a pécsiek zsebéből százmilliókat húztak ki titokban. Azért kellett lépni olyan gyorsan, hogy az erre vonatkozó bizonyítékok nehogy eltűnjenek.” bama.hu 2009. december 29.
TÉNY: sajnálatos módon, számunkra fel nem fogható okból a város és a budapesti ügyvéd az okot és az okozatot összekeveri.
A tény a nyilatkozatokkal szemben az, hogy egészen az október 5-i jogellenes székházfoglalásig a Pécsi Vízmű Zrt. kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott. 6,6 milliárdos éves árbevétel mellett 1,3 milliárdos hitelt könyvelt el. A Pécsi Vízmű évi közel 1 milliárd forintot fordított fejlesztésekre, és minden évben nyereségesen működött. A város stabil, felelős, eredményes és az egyetlen osztalékot fizető cége volt.
A város tulajdonában álló Tettye Forrásház Zrt. viszont 5 millió forintos megalapításához képest rögtön 1,5 milliárd forint hitelt vett fel. Bevételei még kétségesek, s a benyújtott üzleti terve biztosan nem megvalósítható.
XI. A számlagyár…
Szabó Iván ügyvéd szerint: egy „vízműves számlagyárról” van szó” Magyar Nemzet, 2009. november 13.
TÉNY: bizonyítékokkal rendelkezünk arról, hogy október elején, legalább 3 napon keresztül a fogyasztók által a Pécsi Vízmű szolgáltatásáért készpénzben befizetett díjakat a Tettye Forrásház Zrt. sajátjaként kezelte, saját számlájára utalta. Ez valószínűleg most is így történik, csak másik irodában.
Ugyancsak van olyan számla a birtokunkban, amit a Tettye Forrásház Zrt. dolgozói a Pécsi Vízmű Zrt. nevében állítanak ki, és adnak oda a fogyasztóknak nap, mint nap a szennyvízszippantásért cserébe. Ezek gazdasági bűncselekmények! Ez a számlagyár.
XII. A fogyasztói adatokról
„Arra a kérdésünkre, hogy honnan szerezték a fogyasztókkal kapcsolatos adatbázist, Winkler annyit mondott: “ez egy rendkívül bonyolult folyamat volt, amit pár percben nehéz ismertetni, de ez talán nem is érdekli annyira a fogyasztókat.” pecsiujsag.hu, 2009. október 13.
Winkler Tamás „hangsúlyozta: a fogyasztókkal kapcsolatos adatok a vízközmű részét képezik, nem a PV tulajdonát” Világgazdaság, 2009. november 5.
Ezekkel szemben a TÉNY az, hogy október 13-án még semmiféle legálisan megszerzett adatbázissal nem rendelkezhetett, hiszen a Pécsi Vízmű több mint 63 ezer fogyasztási helyet tart nyilván Pécsett. Könnyű belátni, hogy 63 ezer háztartást meglátogatni, onnan adatokat begyűjteni 8 nap alatt, de még néhány hónap alatt is lehetetlen!
Ezt támasztja alá az is, hogy a Tettye Forrásház Zrt. többféle módon is próbált fogyasztói adatokhoz jutni, amire nem lett volna szüksége, ha a fogyasztói adatok valóban a víziközmű részei lennének, s azzal ők szabadon rendelkezhetnének.
A Tettye Forrásház Zrt. jogosulatlan adatkezelést végez. A Pécsi Vízmű rendelkezik a szükséges bizonyítékokkal arra, hogy a Tettye Forrásház Zrt. szolgáltatási szerződése és számlái több olyan specifikus adatot is tartalmaznak, amelyhez csak a Pécsi Vízmű Zrt. adatbázisából férhettek hozzá. Ez pedig bűncselekmény, mivel a Tettye Forrásház Zrt. számára bírósági eltiltó végzés van arra nézve, hogy a Pécsi Vízmű adatbázisait nem használhatja. A fogyasztói személyes adatokat pedig törvény védi.
